A gyomorfekély a gyomornyálkahártya folytonosságának megszakadása legalább 5 mm kiterjedésű területen. A fekély a nyálkahártya különböző rétegeit érintheti.
A gyomorfekély kialakulásának elsődleges oka a gyomrunkban található nyákréteg elvékonyodása. A nyákréteg funkciója szerint védi a gyomorsavtól az ott található nyálkahártyasejteket. Ezen sejtek kisebesedésének következménye a maró érzés, ami akkor lép fel, amikor a sav a sebes területtel érintkezik. Amennyiben a maró hatás állandósul, bekövetkezhet a gyomornyálkahártya károsodás, ez pedig közvetlen okozója a gyomorfekélynek.
A gyomorsav és az emésztő enzimek agresszív tényezők szervezetünkben, de egészséges szervezetben nem okozhatnak sérülést, hiszen a gyomornyák és a hasnyálmirigyben képződő hasnyál megakadályozza a sebesedést a gyomor és a bél nyálkahártyáján. A nyombélfekély a nyugati társadalmakban a felnőtt lakosság körülbelül 10 százalékánál fordul elő, így népbetegségnek tekinthető. A gyomorfekély gyakorisága csekélyebb, és leggyakrabban ötvenéves kor után jelentkezik.
A gyomorfekély vezető tünete a gyomorszáj tájékán fellépő égő fájdalom. A gyomorfekélyes fájdalomra jellemző, hogy étkezés után szűnik meg, majd a gyomor kiürülésének előrehaladásával fokozatosan visszatér. Bizonyos savas ételek és italok – mint a fehérbor, az édesség, az erősen fűszerezett és zsíros ételek – fokozzák a panaszokat. Veszélyes állapotot jelent, hogy a fekély sok esetben nem jár tünetekkel, így figyelmeztető jelek nélkül is bekövetkezhet akár a vérzés, akár az átfúródás. Amennyiben késszúrásszerű hasi fájdalmat, szapora pulzust érzékelünk, esetleg vér- vagy kávézacc szerű hányással, fekete széklettel együtt, késlekedés nélkül hívjuk a mentőket, mert sokkos állapot is kialakulhat.
A gyomorfekély kialakulásának több oka is lehet. A fekélyek mintegy 60-70 százalékának létrejöttében fontos szerepe van a Helicobacter pylorinak. Ez a baktérium egyedi felépítésének köszönheti, hogy képes a gyomornyálkahártya savas közegében megélni. Amíg fejlődő országokban a lakosság 80-90 százaléka hordozza a kórokozót, addig a fejlett országokban 40 százalék a fertőzöttség. Fekélybetegség a baktériumot hordozó személyek 10-15 százalékában alakul ki. A baktérium szerepet játszat továbbá más súlyos betegségek kialakulásában is.
Az említett baktérium mellett életmódunk és elfogyasztott gyógyszereink is jellemző okai lehetnek a gyomorfekély kialakulásának. A stressz, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mind hajlamosító tényezők. Továbbá a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek, valamint az allergia, asztma és az autoimmun betegségek esetén használt szteroidok mellékhatásaként is kialakulhat gyomorfekély.
Ritkán, az esetek 1 százalékában, de gyomorfekély kialakulásának forrása lehet a Zollinger-Ellison szindróma is, melynek hátterében az emésztőrendszerben előforduló, gasztrintermelő tumor húzódik meg. A Zollinger-Ellison szindrómára jellemző a fokozott gyomorsavtermelés és a fekélyképződés, gyakori hasmenés mellett.