Felépitése
A felvett táplálék a szájüregen, nyelőcsövön és gyomron keresztül a vékonybélbe, majd a vastagbélbe kerül. Előzőekben már szó esett a gyomor feletti (övön felüli) folyamatokról, most viszont a gyomor alatti területekről írunk
Vékonybél
A vékonybél a gyomorbél-rendszer leghosszabb szakasza. A gyomor – duodenum (patkóbél) átmenettől a vastagbél kezdeti szakaszáig, a coecumig (vakbél) terjed a hossza. Három szakaszát különíthetjük el, a duodenumot, a jejunumot (éhbél) és az ileumot (csípőbél). A vékonybél-nyálkahártyán számos kitüremkedés, bélboholy figyelhető meg, melyeknek a funkciója a felszívó-felület megsokszorozása. A vékonybélben történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A bélben a véráram felé történő tápanyagok haladását felszívódásnak nevezzük. A duodenumba nyílik a hasnyálmirigy kivezetőcsöve és ide ömlik az epe is.
A vékonybélben a béltartalom a nyálkahártya szekrétumával, a hasnyálmirigynedvvel és az epével keveredik. A hasnyálmirigynedvben mind a fehérje, mind szénhidrát, mind zsír és nukleinsav bontó enzimek megtalálhatók. Itt történik a fehérjék aminosavakra, illetve kisebb peptidekre való bontása a fehérjebontó-enzimek által (pl. tripszin). A szénhidrátbontó enzimek (amiláz) a keményítőt és a glikogént bontják le kisebb egységekre, először diszacharidokra (“kettős cukrok”), majd monoszacharidokra, mint pl. a glükóz. Zsírbontás is történik, glicerin és zsírsavak keletkeznek (pl. lipáz által). A víz passzív transzport folyamattal (nem energiaigényes) jut át a bélbolyhok sejthártyáján, míg a különböző ionok és a tápanyagokat felépítő építőegységek pedig aktív transzporttal (energiaigényes). Az egyszerű cukrok és az aminosavak a vérkeringésbe jutnak, míg a zsírok nagy része a nyirokerekbe kerül.
A vékonybél mozgása keveri és továbbítja a béltartalmat a vastagbél felé. A vékonybél mirigyei által termelt nedv segíti a táplálékok felszívódását, valamint védi a patkóbelet a gyomorsav károsító hatásától. Számos hormon, valamint idegrendszeri hatás fokozza a bélnedv elválasztást.
Vastagbél (Intestinum crassum)
A vastagbél az ileumtól a végbélnyílásig (anus) terjed. Különböző szakaszokat különíthetünk el rajta, így az ileum után következő és vakon végződő vakbelet (coecum), a hasüreg jobb oldalán elhelyezkedő felszálló vastagbélszakaszt (colon ascendens), a hasüreg felső részén futó haránt vastagbelet (colon transversum), a hasüreg bal oldalán lévő leszálló vastagbelet(colon descendens), valamint a szigmabelet (colon sigmoideum) és a végbelet (rectum). A vakbél végén nyílik a féregnyúlvány (appendix vermiformis), melynek gyakori gyulladásos megbetegedése révén van klinikai jelentősége (“vakbélgyulladás” = appendicitis) A vastagbél fő feladata a víz, a különböző ionok és ásványi anyagok felszívása.
A vastagbél átmérője, ahogyan a neve is mutatja, nagyobb, mint a vékonybélé. A vastagbél nyálkahártyáján nincsenek bolyhok, viszont nagyobb kitüremkedések vannak rajta. A vékony és a vastagbél az ún. ileocoecalis billentyűn keresztül találkozik egymással. Amennyiben a vékonybélben nagyobb a nyomás, akkor a billentyű kinyílik, ezáltal a béltartalom át tud haladni a vastagbélbe. Normális körülmények között a billentyű zárt, perisztaltikus hullám érkezésekor azonban kinyílik. A vastagbél kontrakciói összekeverik a béltartalmat, fokozzák a felszívódást.
A vastagbélmirigyek is termelnek bélnedvet, ebben is idegi és hormonális tényezők játszanak szerepet. A vastagbélben emésztőenzimek nem választódnak ki, hiszen itt emésztés már nem, csak felszívódás történik. A vastagbél nyálkahártya felszívó kapacitása rendkívül nagy. Ez teszi lehetővé gyógyszerek végbélen keresztül történő alkalmazását (kúpok).
A bélflóra
A vastagbélben nagy mennyiségű baktérium él szimbiózisban a szervezettel. A széklettel nagy mennyiségű baktérium is ürül. Születéskor a vastagbél még steril, baktériumokat nem tartalmaz, de a bélflóra a táplálkozás megindulásával, korai életkorban kialakul. A baktériumok sok táplálékkal bekerülő fontos anyagot felhasználnak, azonban fontos megemlíteni, hogy egyes vitaminokat szintetizálnak. A széklet barna színét az epefestékekből a bélbaktériumok hatására keletkező pigmentek adják. A bélgázokat is részben a baktériumok termelik. A széklet savas vegyhatásáért a szénhidrátokból baktériumok hatására felszabaduló szerves savak felelősek.
Az immunrendszer súlyos károsodásakor a bélbaktériumok elárasztják a szervezetet, súlyos fertőzést, akár halált is okozhatnak.
A különböző gyulladásos betegségek esetén széles körben alkalmazott antibiotikumok károsítják a normál bélflórát, ezáltal emésztési zavarokat, gyakran hasmenést váltanak ki. Növényi eredetű táplálékok, rostos anyagok az emberi bélrendszerben nem bomlanak le, ezért nem szívódnak fel, így változatlan állapotban ürülnek a széklettel. A rostdús táplálékok fogyasztását azért javasolják, mert megnövelik a béltartalom mennyiségét, ezáltal fokozzák a belek perisztaltikáját. Számos hashajtó ezen az elven működik.
Mi történik a végbélben?
A széklet szervetlen anyagokat, emésztetlen növényi rostokat, baktériumokat és vizet tartalmaz. A széklet jelenléte a végbélben az izomzat reflexes összehúzódását és székelési ingert vált ki. A végbél feszülésekor a záróizomzat elernyed. A végbélben a nyomás emelkedésekor megjelenik a székelési inger, amely egy bizonyos mértékig visszatartható, azonban a nyomás növekedése reflexes székletürítést eredményez. Mielőtt a nyomás eléri ezt az értéket, akaratlagosan is kiváltható a székelés a hasfali izmok összehúzásával.
